5. Zöldkereszt Mozgalom
1925-ben Rockefeller AlapItvány támogatásaval alakul meg
Falusi lakosság körében látják el a feladatokat
12 ilyen mintajárás volt pl.: Mezôkövesden, Vác, Gödöllô, Berettyóújfalu
nem csak a terüieti ellátás volt a feladat, hanem létre hozták a szülôotthonokat is > higiénés körülmények biztositására (1986-ban szüntették meg az utolsót)
iskola orvosi hálózat kiépítése
feladata a TBC elleni védelem
1930 iskolák szellemileg elmaradottak oktatása 1940 állami finanszírozásúak 1959-ig
1959-ig fogadják a vidéki asszonyokat is
1959-ig a mezôgazdaság is bekerül a TB ellátás közé
létre hozzák az Országos Közegészségügyi Szervezeteket (Gyári úton most is Johann Béla Közegészségügyi Intézet)
1932-ben Keresztes Fischer Imre belügyminiszter kettôs szereposztás
Kiépül ekkor a szociális igazgatás 3 szinten
I. felsô szint: szociális fôfelügyelô (Magyari Zoltán, Hilscher Rezsô, is ilyen, Esztergár Lajos, Johann Bela)
2. közép szint (megyei): fôispánok, fôjegyzôk felé
3. alsó szint: a jegyzôk mellett dolgoznak
Módszer: tanácsadás és csaladlátogatás a szoc munkában is hasznossá válik
HILSCHER, SETTLEMENT
6. Schiffer Rita: Az Újpesti Föiskolai Szociális Telep
Bevezetés
A szociális probléma nem egy társadalmi osztály izolált kérdése, hanem annak gazdasági, egészségügyi, erkölcsi kihatásai az egész társadalom szempontjából érzékelhetôk és ezek enyhítésén az egész tarsadalomnak -elsôsorban az ,,értelmiségi hivatásokban munkálkodoknak” - dolgozniuk kell.
Az állami gondoskodás a megfelelô intenzív, s ,,személy szerint való gondozás” tekintetében jórészt csupán humanitárius feladatának felismeréséig jutott el - vagyis:
csupán az ún szegényügy ellátásig.
Hilscher Rezsö véleménye: A szegényügyi követelmények iránt teljes az érzéketlenség azokban a körökben, melyeknek kötelessége lenne a magával és az élettel küzdô embert az emberiség parancsa szerint a porból felemelni.
A ,,társadalmi jótékonyság” irányítása csak egy kézben lehetett: az államéban.
A szegénygondozással kapcsolatban a hatóságnak az arra ,,érdemes szegények” számára kell segItséget adni.
Szociálpolitikai alapfogalmak értelmezése az 1900-as évek elején
Szociálpolitika: A jogszabályokban megnyilvánuló ,,embervédelem”.
Szociális gondozás: az embervédelmi intézményeken keresztül érvényesulô ,,egyénesítô
támogatás”.
Szociális munka: olyan tevékenység, amely a rászorulókat
1. egészségi, szellemi és erkölcsi támogatáshoz juttatja,
2. az embervédelmi intézményekhez elvezeti.
A szociális munka a szegénygondozással kapcsolatban alakult ki.
A szociális telep (settlement) fogalma
A szociális telep meghatározása: olyan intézmény volt, amely
1. közös szervezetbe egyesítette a különbözô iranyú szociális munkát és az ezekkel kapcsolatos intézményeket
2. munkaközösséget létesített a szociális intézmények részére
3. az embervédelem különbözô intézményeinek (egészségügyi, szociális, kulturális) szervezett egységét jelentette
4. a társadalomban élô ember különbözô szükségleteinek kielégítésére törekedett. A szociális telep elnevezése
A szociális telep ,,oda vitte” a szociális intézményeket a gondozásra szoruló szegény nép
közé, mintegy ,,betelepedett” a szegényebb városnegyedekbe.
Innen ered az elnevezése is: settlement= település
A settlement nemzetközi vonatkozásai
A settlement angol eredetű szervezet volt
Az elsô settlementet 1884-ben Whitechapelben (London egyik külvárosa) Samuel Barnett (1844-1904) alapította.
A settlement - mozgalom demokratikus jellegü volt, a középpontban a szabadság gondolata állt.
A settlement - gondolat tért hódított Amerikában, Németországban, majd Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában, Dániában, Finnorszában, Holiandiában, sőt Japánban is.
Magyarországon az 1900-as évek elején történt kísérlet settlement létesítésére.
1910-ben Budapest V. ker. Vág utcai Népházat
1912-ben Újpesten a Fôiskolai Szociális Telep - állami tamogatással - ilyen céllal épült.
A settlement több szempontú megközelítése:
A) A settlement, mint szervezô központ
1. A szükségletek megállapítása
Szociális térkép felrajzolása
A szociográfiai felvételek elkészítése,
s ezek alapján a körzet szociális szükségleteinek számbavétele.
2. A szociális energiák felkutatása
Módszere: a szervezôk összehívták a ,,szociális érzékü”, tehetôs környékbeli embereket, s
ismertették velük a szociográfiai eredményeket.
3. A settlement épülete
Az épuletet mindenkor a tényleges szükségletek szerint kellett megválasztani.
Lényeges szempont volt, hogy az épulet központi fekvésü helyen, főútvonalon legyen, hogy a gondozottak és az önkéntes munkatársak könnyen, akár gyalog is megközelíthessék.
4. A vezetô személyisége
A vezetôbôl és a munkatársi gárdából sugározzék az a lelkület, amelyet settlement -
szellemnek neveztek.
5. Az önkéntes munkatársak
Társadalmi intézmény volt
Nem rendelkezett költségvetési fedezettel arra, bogy valamennyi munkatársát megfizethesse
Munkatársainak legnagyobb része önkéntes munkaerôként vállalt feladatokat
Az önkéntes munka céljaira legkönnyebben az ifjúságot lehetett megnyerni
6. A settlement viszonya a szociális szervezetekkel
Fontos feladata volt a kapcsolat kiépítése mindazon szociális intézményekkel, amelyek
munkájukhoz segítséget nyújtottak
7. A munkajellege
A telep feladata volt, hogy erőit az ellátatlan munkaterületekre összpontosítsa.
A settlement a szükségletek kutató szerveként müködött.
8. A settlementek szövetsége
A telepek közös titkárt választottak, akinek a feladata volt a settlementek összességének
képviselete
9. A settlement pártfogó testülete
Ez az ün pártfogó testület (Guild) a tehetôsebb szociális érzékü lakosság körébôl tevôdött össze.
Feladati közé tartozott, bogy a settlement fenntartasahoz szükséges összegeket megszerezze.
10. A settlement, mint szervezô központ
A szociális munka központja maradt
B) A settlement, mint önellátó egység
Semmilyen tevékenységének nem lehetett kifejezetten pénzszerzés a célja
Gazdasági tevékenységet csak korlátozott mértékben folytathatott
A szociális telep pénzforrásai
I. Hozzájárulás, amelyet az az önkormányzat adott a munka céljaira, amelynek területén a settlement müködött
2. Bizonyos meghatározott munka elvégzését vállalta, s ezért pénzügyi hozzájárulást kapott
3. Magánadományok:
-
-alkalmi adományok
-
-tagdíjszerű hozzajárulások
4. a bentlakó szociális munkások, amit a lakás és ellátás fejében rendszeresen fizettek
5. Munkaiskola: olyan árut kellett elôállíiani, amely a legmesszebbmenőkig alkalmazkodott a piac igényeihez
6.,,ünnepélyek, előadások” címü forrás
7. elôadások, tanfolyamok rendezése
A settlement, mint társadalmi központ
- A munkásnép egymással találkozott
- A néptömegek szociális forrongásának egyik gócpontjaként tartották számon
- Társadalmi központnak tehát azért nevezhetjük, mert céljaként szerepelt, hogy tudásért, ismeretekért, szórakozásért, életviszonyokból adódó felvilágosItásért, útbaigazításért járhasson oda a nép.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep létrejöttének elözményei
A szociális telep formájában ,,megtestesült” szociális mozgalom magvát egy tudományos és gyakorlati munka teremtette meg.
A különbözô szociális intézmények munkája során jelentkezô kölcsönhatások 1909 karácsonyára kialakították az intézmények egységesítésének szükségességét (angol settlement - mozgalom).
E szociális mozgalom központi telephelyéül Budapestet választották.
A döntéshozásban a következô szempontok játszottak szerepet:
1. Az itt élô munkásnép nagy száma
2. A társadalomtudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak a legerôsebben képviselve
3. A budapesti fôiskolai fiatalok nagyobb csoportjai már akkor szervezkedôben voltak
A mozgalom 1912-ben Föiskolai Szociális Telep néven, ,,állami alapítvány jellegű”
intézet létrehozăsával a gyakorlati megvalósulás útjára lépett.
Szerény anyagi eszközzel
Gazdag lélekkel
Az alsó rétegek felemelése volt a szándék
VII. Az újpesti Föiskolai Szociális Telep története
A kezdeményezés: Angliához hasonlóan Magyarországon is ,,a felsôbb körök barátságos érdeklôdéssel kísért vezetô szerepe” volt a jellemzô
A megvalósulásban kiemelkedô szerepet játszottak:
I. gróf Zichy János
2. gróf Pálffy Sándor
3. és gróf Károlyi Mihály
A Föiskolai Szociális Telep állami támogatással 1913-ban, újpesten - Budapest gyáripari külvárosában - megvalósult
A háború az intézmény működését teljesen megakadályozta.
Az intézmény 1934-től az Országos Szociálpolitikai Intézet kezelésében volt.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep
A) Feladatai
1. Feladat:
Szociálpolitikai, szociálhigiéniai, nevelésügyi és munkásvédelmi intézmények egyesítése
2. feladat:
Adatok gyüjtése, rendszerezése, további feladatok szempontjából alkalmazni
3. feladat:
Az elôbbi 2 fô tevékenységi ág alapján, a társadalom egészének nevelése érdekében az új
nevelési alapelvek kidolgozása
4. feladat:
Az intézetnek szellemi központtá történô kiépítése, alakítása, formálása
B) Müködésének jellemzôi
Kölcsönös megértés
Az embernek munkája szerinti értékelése
Kölcsönös nevelés a ,,szociális béke” érdekében
A mozgalom : országos jellegű volt
Az intézmény: az intézet tevékenységének középpontjában a társadalomban élô ember alit.
Az egyén élete elsôsorban a családban zajlott
Etikus értékét az jelentette, hogy nem részfeladatot látott maga elótt, hanem az életet a maga egészében szemlélte és a családdal kapcsolatos összes feladatra kiterjesztette figyelmét.
C) Szociális munkája
I. adatgyüjtés
2. adatfelvételek készítése és rendszeres feldolgozása
3. pártatlanság, elfogulatlanság
4. ismeretek szerzése, gyarapítása
5. állandó tájékozódás
6. függetlenség biztosítása
7. szervezettség, rendszerezettség
8. ismeretek, feladatok elrendezése.
A munka nehézsége
A szociális munkás csak ott fejtett ki nevelô tevékenységet, ahol a család, az iskola vagy más
intézmény teljesítménye elégtelen volt.
A szociális gondozó lélektana
1. a szociális munkás ,,életigenlô, pozitív lélek” legyen., érett személyiség
legyen önálló
állásfoglalásra képes
,,szellemileg mozgékony”
új feladatok megoldására kész legyen 2. pozitívuma: lénye lágyítsa a keménységet
az izgalmat, a csalódást csillapitsa
3. az ellenkezô reakció módszerével éljen: keménnyel szelíd, a gyűlölködôvel szemben melegséget árasszon
4. jóság legyen a vezetôje, de intelligenciával párosult jóság
5. tagjait idô elôtt kimeríti, felemészti
6. sok minden nem töle függ
7. odaadó szeretet
D) Tevékenységi területei
1. A Népmüvelési Osztály müködése
a) Napközi otthon
b) Tanonc-és legénykör
c) Leánykör
d) Cserkészet
e) Altalános ismeretterjesztô elôdások
f) Tanfolyamok és szemináriumok
g) Népkönyvtár
h) Munka utáni szórakozás
i) Munkássport
2. Népegészségügyi Osztály tevékenysége
o A népbetegségek elleni küzdelem intézményes keretek között
o A gyógyító orvosi és szociálhigiénés tevékenység végzése során tapasztalt jelenségek és megfigyelések feldolgozása, értékelése.
Eredetileg ezt a munkát négy tevékenységi ágra tervezték kiterjeszteni:
a tuberkulózis
a nemi betegségek,
az anya-és csecsemôvédelem,
valamint az alkoholiznmus területére
1916-ban megalakult Országos Stefănia Szövetség keretében egységes megoldást nyert
az anya-és csecsemövédelem, így ezt a feladatot kiiktatták a munkakörükböl, az
egvüttműködés azonban megmaradt.
3. A Népvédelmi Osztály müködése
Az osztály vezetésével kapcsolatos feladatokat dr. Hilscher Rezsô látta el.
A Népvédelmi Osztály tevékenységében igen fontos szerepet töltött be a Néphivatal.
a) Néphivatal
IX: Befeiezés
A társadalonmban mindig lesznek szegények és elhagyatottak, akik nem tudnak megfelelô mértékben részt venni a társadalom tevékenységében.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése