3. CSIZMADIA ANDOR: A szociális gondoskodás változăsai Magyarországon

AZ EGYHÁZI SZOCIÁLIS MUNKA

A szegénygondozás sajátosságai és intézményei a középkori Európában

(egyház, hűbérúr, céh, lokalitás) = gondoskodás szabad városok




II. A felvilágosult abszolutizmus szociálpolitikája

Rendészeti és népvédelmi kísérletek III. Károly és Maria Terézia idején

Cél:

a közjó létrehozása a monarchia valamennyi tartományában

a birodalom valamennyi polgárára való kiterjesztése

ha kell erôszakkal kényszerítik a mindennapi megélhetéshez szükséges munka elvégzésére

Anglia

Szigorú törvényeket hoztak a koldulás ellen

Szegények általános zártgondozása

A szegények a dologháztól idegenkedtek > börtönnek tekintették

Franciaország

A koldulást egyenesen büncselekménynek tekintették

A nagy francia forradalom idején a szegényügyet szinte teljesen elvonták az egyházaktól

Poroszország

,,Armenpolizei” volt a szociálpolitika rugója

1794. évi porosz ,,Allgemeneines Landrecht” adott elôször törvényes szabályozást a szegényügynek, melyben a községek (városok) lettek kötelezve a gondoskodásra

Ausztria

II. József uralma alatt egységes alapelvek szerint kívánta megvalósítani a szegényügyet,

melyet kolduskérdésnek tekintettek

Mária Terézia idején

Tovább fejleszti a jólét és a rendészet összefonódását

Minden állampolgárnak kötelessége dolgozni

A renyhét az állam munkára kényszeríti

A munkaképtelent az államnak kell eltartania

A koldulást nem szabad megtűrni

A munkakerülôket pedig meg kell büntetni

Magyarország

A koldusügy ausztriai szabályozását Mo. is követi

1775. okt. 12. ,,Regulatio mendicorum” = A koldusok és kóborlók rendszabályozása> rendészeti célokból jött létre

III. Károly 1723. évi országgyüléssel felállítja a magyarországi közigazgatás általános hatáskörü központi szervét, a helytartótanácsot

A helytartótanácson keresztül kívánta rendszabályozni a szegényügy kérdéseit

Orvoslás gyanánt a következô utasításokat adja

1. Az ott lévô valamennyi koldust elôírt lapon írassa össze s az összes írást terjessze fel a helytartótanácshoz

2. Költözzék származási helyére, vagy oda, ahol elôbb legalább 3 évet munkában töltött. Adjanak útlevelet, hogy 6 héten belül elköltözzenek

3. 6 hét után meg kell állapítani, hogy tényleg elköltözött-e

4. Mo.-on születetteknél meg kell vizsgálni a szulôhelyen, v tartózkodási helyen, meg tudnak-e keresni munkával a megélhetésükhöz szükségeseket

Az ilyeneket el kell tiltani a koldulástól

5. meg kell akadályozni a koldusok házasodását

A helytartótanács jelentést kér

Hol vannak területükön ispotályok, lazarétumok

Adatokat az épület állagára, befogadóképességére

Gondozottak ellátására, ruházkodására

Az intézetek vezetésére

A számadásokra vonatkozó jelentéseket

Ellenôriztetik a számadásokat évente

Az ispotályok egységes rendezése érdekében a kormányszéknél az adminisztrációra is ad

utasítást

1. elôzetes vizsgálat származási helyre, társadalmi helyzetre, betegségre, testi hibára

2. “jámbor, áhitatos, összeszedett és példás életvitelre” buzdítják

3. viszálykodás megelôzésére étkezésbeli és ruházati egyformaság

4. a nem katolikus szegények külön lakószobákban helyeztessenek el

5. minden szegénynek foglalkoztatottnak kell lennie

6. hogy kedvük legyen a munkához a nyereségbôl juttatást kell adni



A szegényügyi igazgatás II. József idején



Továbbviszi az anyja által megkezdett irányvonalat -- fôleg rendészeti vonatkozásban -továbbfej leszti

Nem lett jobb a helyzet a kalapos király idején sem.



III. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS MAGYARORSZÁGON ÉS ERDÉLYBEN A

FEUDÁLIS KOR VÉGÉN

A szegényügy az erdélyi országgyülés és a gubernium (kir. Fôkormányszék) elôtt

Erdély

1790 - I. évi erdélyi országgyülés foglalkozik a koldusüggyel > irattárba kerül a háborús idôk miatt

1810. évi OGY-en gondolnak ismét a kolduskérdés szabályozására a erdélyi rendek

ismét elôtérbe kerül a kolduspénztárak szervezése

a bevételi lehetôségeket az erdélyi viszonyokra alakítja

a rendelet, v annak legnagyobb részét nem hajtották végre