7. HILSCHER REZSŐ: A settlement szociális munkája

HILSCHER, settlement






A settlement és a szociális törvényhozás fejlödése

A háború után, a Párizs környéki békeszerzôdések XIII. részében megalapozott és ennek

nyomán életre hívott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységére megindult a szociális

törvényhozás.

A settlement — mozgalom és a társadalmi jótékonyság

A settlenment — mozgalom nyitott elôször teljes utat a társadalom szociális kérdés iránt érdeklôdô részére, hogy a problémával a maga valóságában, keletkezési forrásánál szembenézhessen.

A settlenment — mozgalom: a társadalom legnemesebb erôinek összefogása, a tisztább, az igazságosabb, a tökéletesebb társadalom megvalósítása érdekében.

Jövô építö törekvések hatják at életének minden mozzanatát.

Maga megy el a bajok eredôhelyére.

Maga ajánlja fel szolgálatait.

A settlement és a szociális gondozás

A settlement — mozgalomnak a szociális nmunka keretében betöltött feladatköre a gondozás.

Teljes odaadást kívánó szolgálat, amely élettel áll szemben.

Csak addig maradhat fenn, amíg az arra rászorultak elismerik munkájának jelentöségét, nélkülözhetetlenségét, a szociális szükségletek kielégítése körül.

A settlement — mozgalom nemcsak él, de folyton fejlôdik.

Tevékenysége el nem látott területeket ölel fel.

Állandó kapcsolat és helybenlét szükséges.

A segítés keresztülvitelének minden mozzanatában a gondozás elsôsorban az ember belsô törekvéseinek felébresztése, öntudatosítása, táplálása és irányítása: a külsô erôk kibontakoztatása érdekében.



Hitetni az tud igazán, aki maga is hisz és akit méltónak tartanak arra, hogy higgyenek benne: ez a settlement — munkás sikerének a titka.

A settlenment munkában nincsenek kitaposott utak.

Folyton megújuló életelevenség, folyton akcióképes lendület és találékonyság tartja távol a mozgalmat az elöregedéstôl.

A settlement együttműködése

Különbözö settlementek különbözö irányzatokhoz tartoznak.

Az együttmüködésnek és a munkamegosztásnak organizáltnak kell lennie.

A settlement — munkások kiválasztása

Követelmény a settlementek közremüködô tagjainak erős szelektálása.

A legjobb szándék mellett sem mindenki alkalmas.

A settlement és a szellemi országvédeleni

A szellemi ország védelem kiépítése feltételezi az egységes nemzeti közvéleményt.



Hilscher Rezsö

A settlement — mozgalom

A társadalom két részre oszlott: a jómódúak kisebb és a nyonmorgó munkástönmegek annál nagyobb csoportjára.

Disraeli szavai: szerinte az emberiség e két csoportja sokkal kevésbé értette meg egymást, mint két idegen égitest lakosai: Ez a híres ,,Két világ” -- elmélet.

A szociális idealizmus felfogása, hogy a társadalom bajain lehet és kell segíteni.

A segítés alapelveinek forrásai a krisztusi igék: a kereszténység tanításai.

Az elsö settlementet 1884-ben Whitechapellben S.Barnett (1884 — 1901) alapította, meg, amelyet az apostolkodásban korán elégett, felejthetetlen Arnold Toynbeeról ,,Toynbee — Hall”-nak nevezett el.



Az angol settlement mozgalom

Rohamos fejlödésnek indult

Kétféle settlement tipussal találkozunk

1. saját berendezése van

2. munkáját valamilyen intézménynek rendeli alá

szövetségekbe tömörülnek

jelenleg 42 van > ebbôl 32 tisztán nöi settlement



Jane Addams. A settlement — mozgalom Amerikában.

Megindítója Jane Addams

Chicagóban megteremtette a Hull — House-t

Számos esetben vállalkozott arra is, hogy a munkások és munkaadók között békét közvetítsen

Az amerikai settlementek törekvései alapján indult meg a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesületek amerikai szekciója is

Speciális célkitüzés a bevándorlókat sikerüljön amerikai állampolgárokká nevelni

Ma is elsô vonalban haladnak a szegénység és nyomor elleni küzdelemben



A német settlement — mozgalom

Az 1900-as évek elején indult meg

Walter Classen Hamburgban a Toynbee — Hall mintájára alapította meg a ,,Volkshaus”-t

1911-ben Berlin 6. St.-ben Siegmund — Schultze professzor irányítása alatt keletkezett a Szociális munkaközösség.

Minden hónapban egyszer jönnek össze

A hangsúly a gyermek és az ifjúsági munkára tevôdik



Európai settlement — mozgalmak



Osztrák

Megindítója Else Federn

1901-ben alapította meg Bécsben

elsösorban a gyermekvédelmet szolgálta



Franciaország

Meglehetösen virágzik

Jelenleg 61 settlement tartozik a settlement — szövetséghez

Erösen dominálnak az agrár — settlenmentek

Gyakran Centre Sociale-nak nevezik

Szoros kapcsolatban állnak a hatósági szociális munkával és kiegészítik azt.



Svédország

Vezére Nathanael Beskow

Elsösorban gyermekvédelemmel foglalkozik

Három típus van:

I. szocialista munkásság által

2. egy részvénytársaság által fenntartott

3. és a Beskow — féle stockholmi settlement (összesen 6)



Norvégia

Csak egyetlen settlement van Oslóban

Tipikusan diáksettlement



Dánia

191 1-ben alakult meg

tisztán diáksettlement



Finnország

1918 -ban indult meg a settlenment munka

5 settlement van, közülük 2 a favágó és fafürészelö munkások számára

szoros együttmüködés az egyházzal



Hollandia

Többnyire a ,,népház” nevet viselik



Japan

Ma már Japánban is erösen kezd kibontakozni



Nemzetközik Settlement Szövetség

Nemzetközi settlement — konferenciákat tart

Eddig 5 konferencia volt

Az elsö 1922-ben Londonban

1926-ban Párizsban

1929-ben Amersforstban (Hollandia)

I 932-ben Berlinben

1936-ban Elfinswardban



A settlement — mozgalom jövöje

Talán még soha nem volt ilyen nagy szükség rá, mint ma

Demokratikus jellegü

Alápja a szabadság gondolata



Settlement és népmüvelés

A settlement tevékenységének a népmüvelés az alapja

A settlement — munkás jobban ismeri a nyomornegyedek kulturális szükségleteit

Jobban tudja mi kell az ott lakóknak

Csak közöttük élvén tudja kitapogatni kulturális felemelkedésük lehetöségét



A magyarországi settlement története (II.)

A Föiskolai Szociális Telep történetének föbb állonmásai

1. Schuler Dezsö Irja le Mo.-on már az 1900-as Cvek elején történtek kísérletek settlement létesítésére pl.: Budapest Tanácsa 1910-ben ilyen céllal létesítette az akkori V. ker. Vág utcai Népházát

2. Settlementszerü tevékenységjegyek mutatkoztak az Erzsébet Népakadémia és a Szabad Lyceum müködésében is.

3. 1905-ben Kolozsvárott az Erdelyi Múzeum Egyesülel Jog-és Társadalomtudományi Szakosztályán belül tudományos és gyakorlati munka kezdödik a szociális problémákkal való foglalkozásra.

4. 1909. karácsonyára már megfogalmazódtak a Kolozsvárott munkát végzök számára ,,a szociálpolitikai intézmények egységességének szükségessége.

Budapest jelöltetett meg; egyrészt az itt élő munkásnép számára való tekintettel, másrészt abból kiindulva, hogy a társadalmi tudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak akkor a legerösebben képviselve.

5. 1911. Január 25. Gróf Zichy János vallás-és közoktatásügyi miniszter a szervezéssel megbízott Pálffy Sándor gróf ,,a mozgalom feladatait, azok eszközeit és a munka módját ismertetö tervezet megbeszélésére” értekezletet hivott össze. Javaslat született, hogy a Fôiskolai Szociális Telepnek ,,társadalmi szervezete legyen és egyesületi formában létesüljön”. Ezt késöbb módosították: ,,állami alapitású autonom intézeti (institut) —alapítványi -- jelhegüvé”.

6. 1911. Aprilis 25. Rendelkeznek kormányzásról, vagyoni eszközeirôl, müködési feltételeiröl.

7. 1912-ben Újpesten az Erkel u. 26-28. Szám alatt létesült a Föiskolai Szociális Telep.

8. 1913-ban a Föiskolai Szociális Telep müködése elindult. A munkáscsaládok növekvö nehézségeik közepette föleg a néphivatalt keresték fel egyre többen.

9. 1914 — 1910 között nem eredeti céljainak megfelelöen müködött. A háború alatt legnagyobb részét hadikórháznak használták. Hilscher Rezsö 1915-ben kapcsolódott be a telep munkájának gyakorlati végzésébe.

10. 1920-ban az ekkor létesülő Közgazdasági Egyetemhez kapcsolták, miközben alapítványi jellege is megmaradt.

Szervezetében három nagy osztály alakult ki.

I. Általános Népvédelmi Osztály

2. Közmüvelödési Osztály

3. Szociál és Egészségügyi Osztály

A munka centrumába a család illetve a családvédelem került.

11. A 20-as évek végén az egyes osztátyok a következö szervezeti egységekbôl álltak.

1 .Általános Népvédelmi Osztály: néphivatal, családi patronázs, fiatalkorúak patronázsa, tanonc-és munkaközvetítö. (Fö szerve - a Néphivatal.)

2. Közmüvelôdési Osztály: népkönyvtár, munkásolvasó; általános ismeretterjesztô elôadások, tanfolyamok és szemináriumok szervezése; gyermek napközi otthon; tanonc-, legény-, leány-és munkáskör; cserkészet. (Fö törekvése az állampolgárrá nevelésre irányított kulturális nevelés és a szükségletekre építö praktikus ismeretek terjesztése.)

3. Szociális Egészségügyi Osztály: tüdőbeteg-gondozó és rendelö; venereás beteggondozó és rendelô; bakteriológiai és röntgenlaboratórium. (A megelözésre törekszik; együttmüködik a Stefánia Szövetség helyi csoportjával, amely a gyermekvédelmet három éves korig végzi.)

12. 1929. Tavaszán Hilscher Rezsöt a szegedi egyetemi és föiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köre meghívja szegedre, hogy tartson elöadást ,,A Föiskolai Szociális Telep tevékenysége és a settlement munka módszere” címmel.

1928-ban kezdték el szervezni a tanya agrár - settlementet a szegedi fiatalok, Buday György joghallgató irányításával. (A settlementnek ez az irányzata nem tudott sem gyökeret verni, sem érdemleges eredményeket elérni a magyar vidéken.)

13. 1932. Március 16-tól a settlement új neve Országos Szociálpolitikai Intézet.

14. 1936. Júniusa settlement — tanfolyam Balatonlellén szervezte: a Székesfőváros Népmüvelési Bizottsága.

Cél: kialakuljon a magyar settlement fogalma és megrajzolódjanak azok az utak, amelyeken e mozgalomnak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva el kell indulnia.

15. 1937-ben az Országos Szociálpolitikai Intézet jól átgondolt, több fokozatú

Szociális Akadémiát hirdet.

Közigazgatási tisztviselôk részére 2 hónapos szociális képzötanfolyamtól,

Az elvégzett egyetemi tanulmányok után szociális pályára készülök részére 1 éves átképzésn át,

A szocialis munkaszolgálat 2 éves tanfolyamáig

9 különbözô formában.

16. A 40-es évek elejére széleskörü együttmüködést is kialakitott az intézet különbözô hatóságokkal, szervezetekkel és intézményekkel. Más szervezetek és intézmények is példának tekintették az újpestiek működését.

17. 1948-ban az Olt Károly népjóléti minisztersége alatt hozott 12.820/1948. sz.

kormányrendelettel szüntették meg (1949. január 1-ei hatállyal) a settlement-szerüen müködö elsö magyarországi Föiskolai Szociális Telepet.



A képzés története

8. BALIPAP FERENC: Fejezetek a szociális és szociălpolitikai képzés történetéből I.



Az 1980-as évtized közepén még csak szociológusképzésnek álcázva indulhatott meg a szociálpolitikus képzés az ELTE-n, és ez akkoriban óriási eredménynek volt elkönyvelhetô.

A század elsö felének olyan jeles szociálpolitikus gondolkodói, mint Hilscher Rezsô, Esztergár Lajos, Földes Béla vagy Magyary Zoltán mindenkor nagy súlyt helyeztek a szociális nevelés vagy képzés fejlesztésére.

1912. szociálpolitikai tanfolyani

1912-ben alapított újpesti Föiskohai Szociális Telep (mely 1920-tól a közgazdasági kar Egyetemi Szociálpolitikai Intézete, 1932-töl Országos Szociálpolitikai Intézet néven müködött)

külön is kiemeljük a Szociális Akadémiának nevezett tanfolyamok rendszerét

1934 Pécsi Tudományegyetemen zajló szociális tanfolyam Esztergár Lajos nevével fémjelezhetö



Az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyam



1911. telén kezdte szervezni a fövárosban a Népmüvelö Tărsaság az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyamot (elöadássorozat): közigazgatási tisztviselök és tanszemélyzet szociális müvelödését célozza

1912. január 22-en Budapesten Maria Terézia téri ,,tanító továbbképzô Intézet dísztermében megindult a tanfolyam: elôadásai: heti háromszor egy órában, a fövárosi alkalmazottak részére díjtalan



Az újpesti setllementben folyó szociális képzés



A szociális képzés idöben hamarosan következö jelentösebb formái az Újpesti Föiskolai Szociális Telep — az kfj. Erödi — Harrach Bela és Hilscher Rezsö nevével fémjelezhetö settlement — müködéséhez kapcsolódnak.

Kiszélesítésének természetes eleme volt a tapasztalatok összegyüjtése és a szociális ismeretek — immáron képzési formákban is folyó terjesztése.

A nevelési — képzési program a már a gyakorlati settlementmunkába bekapcsolt fiatalok ismereteinek bövítésére irányult

1920-ban, a Föiskolai Szociális Telep igazgatótanácsa az intézetet és az abban szervezett szociálpolitikai munkát felajánlotta az egyetemnek, hogy az intézet önálló alapítvátnyként kapcsolódj on.

Az egyetem a felajánlott csatlakozást elfogadta, az ‘Egyetemi Szociálpolitikai Intézet’ néven intézetei közé sorozta.

1932-ben Országos Szociálpolitikai Intézetté alakítják, hatáskörébe kerül szélesebb szakmai és társadalmi rétegek szociális nevelése is



Szociális Akadémia



1932-ben ,,Szociălis gondozó-, oktató-, kutató-és nevelömunkával a magyar ‘settlement’

(egyetemi ifjúságának szociális munkára a munkásnép városrészeibe való kitelepülése)

megalapozása, hogy ezen keresztül a nemzet szociális és egészségügyi helyzetét emelje, a megelözés leghatékonyabb eszköze: a nevelés által.

1937 ôszén kezdi meg a felvállalt szociális képzési feladat teljesítésének kiszélesítését az Országos Szociálpolitikai Intézet

,,A M. Kir. Belügyminiszter Úr legfôbb felügyeleti hatósága alá tartozó Országos Szociálpolitikai Intézet (alapítvány) Budapesten, központi épületében (VIII. Szentkirályi utca 7.) a szociális képzés és nevelés céljából szociális akadémiát alapított, amely intézmény folyó év október hó 1-én nyitja meg tanfolyamait.

A föhivatásban vagy hivatali kötelességbôl szociális munkakörben foglalkoztatottak képzésére helyezôdik ezüttal is a hangsúly

Megalapozottnak és átgondoltnak is ítélhető a felvételi követelmények megállapítása (most elôször találkozunk ilyennel!)

A felvételhez megkívánt feltételek:

a) betöltött 18. Életév

b) érettségi bizonyítvány, óvónöi v tanítói képesítö oklevél

c) személyiségében legyenek meg a szociális munka gyakorlati hivatásaiban azok munkásaitól megkívánt elöfeltételei

d) szociális gyakorlatban eltöltött 1 év

e) a felvételi kérelemhez elvárták azt is, amelyböl a jelentkezö szociális érdeklődése megállapitható



Szociális képzö tanfolyamok: 2 — 2 hónapos

Tanulmányi tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idöben

Továbbképzô tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idôben

Tanulmányi tanfolyam: I éves

Szociális munkaszolgálat tanfolyama: 2 eées

Anyák tanfolyama:

Továbbképzö tanfolyam: 4 hónap

Kiegészítö elöadások és praktikumok:

Forum: 2 hetenként este

A szociális akadémián a képzést átszövi a tudomány és gyakorlat és olyan kulturteljesítményekre irányul, amelyek nem mechanikusan, hanem az emberi és nemzeti közösség szellemének megértett lelki beállítottságával látandók el.

A tanfolyamok anyaga elméleti és gyakorlati részre oszlik

Részei: általános képzés, különleges képzés