A Beveridge - terv az angol szociális biztosításnak a háború utáni mélyreható reformjára vonatkozik azzal a céllal, hogy a szociális biztonságot minden brit polgár részére megszervezze.
A hosszútávú terv igényével lép fel.
Alapos munka, amelyet olyan tárcaközi bizottság készített, amelynek az elnök kivételével valamennmyi tagja közhivatalnok volt.
Érinti a magas politika kérdéseit.
Keresztülvitele esetén a szolgáltatások biztosítják a megélhetést, vagyis megszüntetik a nyomort a biztosítottak körében.
Az újjáépítés útjában négy hatalmas akadály állhat: a betegség, a tudatlanság, a szenny és a henyélés.
A feladat hármas:
1. A biztositottak körének kiterjesztése
Munkavállalók
Más keresők
Háziasszonyok
Más munkaképes korban lévô személyek, továbbá azok, akik vakság vagy más testi fogyatékosság miatt tehetetlenek
Ezekhez járul még két osztály a nem munkaképesek számára:
Munkaképes koron aluli személyek a 16 évesnél fiatalabbak
Nyugalomban lévő vagy a munkaképes koron felüli személyek
2. Gyermeknevelési pótlék adása mindaddig, amíg a gyermek iskolába jár: 15 — 16 éves korig.
3. Egészségügyi és munkaképességet helyreállító szolgálat.
A bizottság részletes vizsgálatokat végzett a létminimum megállapítására
Családi pótlékokra tett javaslatot.
A terv számol azzal, hogy a munkanélküliség teljes kiküszöbölése nem lehetséges.
Végul irányadó szempontként szögezi le a terv azt, hogy ,,közjótékonysági támogatással kell leküzdeni a nyomort mindenütt, ahol a biztosítás kudarcot vall.”
A Beveridge — terv javaslatainak kidolgozásában a szociális szükségletet veszi alapul.
Az állam egész lakossága számából és annak viszonyaiból, valamint a megélhetési költségek valódi magasságából indul ki, és teljes maradék nélküli megoldásra törekszik, mert a ,,nyomort nemcsak meg kell, de meg is lehet, sőt már a mostani háború elött meg kellett volna szüntetni.
Elsősorban kívánja a szociális biztosításnak magánvállalkozásból való teljes államosítását és nindenféle kiváltság megszüntetését. Szűnjenek meg az ipar és a mezögazdaság kezelése közti különbségek is.
Fel kell állítani a szociális biztonság minisztériumát, annak a hatáskörébe kell utalni a szociális biztosítást.
Fontos az ügyvitel egyszerüsítése.
A biztositási költségek fedezete:
1. a biztosítási bélyegek eladásából
2. az államkincstár átutalásából áll
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS
Az utóbbi két nagyigényü program megvalósítására kért, kapott törvényhozási megbízást.
1. Az egyik az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi eszközeinek felhasználása a sokgyermekes családok megsegítésére és a szociális jólét maradandó emelése céljára
Az állami költségvetés évi 1OO milliót irányoz elő, ami 10 év alatt szintén egy milliárdot tesz ki.
2. A másik a mezőgazdaság megsegítésére, a magyar mezögazdaság színvonalának maradandó emelése útján
A törvénycikk egymilliárd pengôt irányoz elő e célra, azt azonban 10 év alatt óhajtja felhasználni.
Az eredmény pontos megállapítása csak azoknak az adatoknak az ismeretében lehetséges, amelyeket egyedül a közigatgatás ismer.
A Beveridge — terv a szükségletet számította ki és így jutott el ahhoz az összeghez, ami a feladat megoldásához szükséges.
A Beveridge — terv meg akarja a nyomort szüntetni azzal, hogy minden állampolgárnak a
megélhetéshez szüséges minimális évi jövedelmet biztosit, amelynek összegét a megélhetési szükségletek és az árak, valamint a lélekszám szorzatával reális és kinyomtatott, tehát
ellenőrizhető számítások útján állapítja meg
Mindkét magyar terv egy kerek összegböl: egy milliárd, illetve évi 100 millió pengőböl indul ki, és csak általánosságban hirdeti, de sehol konkrét adatokkal nem mondja meg, hogy mit akar azzal elérni.
A magyar törvénycikkek és indokolásaik, vagy az azokra vonatkozó miniszteri beszédek efféle adatokat nem tartalmaznak, és tartózkodnak minden számtól és ellenőrizhető programtól.
Ez a különbség azt jelenti, hogy az angol kormány egy törvénv megalkotásával konkrét feladatot kap, amelynek betartăsát a parlament ellenörizheti is, a magyar kormány arra kap felhatalmazást, hogy ilyen nagy összegeket elköltsön!
Hasonló nyilvánvaló tény, hogy részletes tervet, s különösen ilyen nagyszabásút, jó nyilvăntartások és rendszeres ténymegállapítás nélkül nem lehet kidolgozni. A törvény végregrehajtása céljára országosan nem történt meg, holott a tudomány a megfelelö módszereket kidolgozta, ki is kísérletezte, tehát az érdekelt minisztériumok azokat fáradság és idöveszteség nélkül átvehették volna.
A Beveridge — terv és a két magyar milliárdos terv ilyen szembeállítása igen alkalmas a parlamentarizmus angol és magyar kiadása közti különbség szemléltetésére.
ONCSA Országos Nép-és Családvédelmi Alap
13. Szomogyi Ferenc: Az Országos Nép-és Családvédelmi Alap létesítésének előzményei,
szervezete
Őseink jogszabályalkotásában mindenkor a családi erkölcsi és anyagi érdekeinek alkotmányos védelme volt az egyik első és talán legerősebb tényezö.
1948-ban azonban eltértünk az ösi magyar jog fejlődésének irányától. Az intézkedések alanya ezentúl mindig csak az egyén. A liberális gazdasági rend csak az egyénnek biztosít elönyöket.
Egyre jobban erösödik az a helyes felismerés, hogy a társadalmi kérdések megoldásához a rendelkezésre álló erők egyesítése, a cél eléréséhez következetes és tervszerü munka, ehhez viszont kellő körültekintés, nagy szaktudás, valósággal tudományos felkészültség, valamint egységes társadalom-szemlélet szükséges.
Megindul a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat
1934. December 27-én kész a pénzügyminiszter törvénytervezete: ,,a többgyermekes családoknak adandó adókedvezményekrôl és a gyermektelen adózók fokozottabb megadóztatása
Az Országos Nép-és Családvédelmi Alap rendeltetésénel fogva a magyar szociálpolitikát a nemzet alapjára, a család védelmére helyezi. A családot erösíti, és a családból indítja útjára azt a társadalmi rendet, amely az egyén szorgalmára, a képessegekre és rátermettségre, továbbá az élelmességre épiti annak boldogulásăt.
A szociális bajok egyik oka éppen a szükséges szociálpolitikai ismeretek hiănya, de az orvoslás terén mutatkozó nehézségek is jórészt ezzel magyarázhatók.
Az Országos Nép-és Családvédelmi Alap szervezetét és működését a 7000/1940. M.E. sz.
rendelet szabályozta. Az Alap szervezete hármas tagozatú: felső, közép és also fokozat~.
A felsőfokú tagozat két részre oszlik: az egyik az igazgató — bizottság, a másik az Országos Szociális Felügyelöség
Az Alap szervezetének középső fokát a törvényhatóságok alkotják.
Az Alap szervezetének alsó fokát a fôszolgabíró, illetöleg a megyei văros polgármestere mellett kijelölt külön szociális elôadó alkotja.
Ehhez a hármas tagozatú szociálpolitikai szervezethez kapcsolódik a szociális gondozás szervezete, amely egyrészről a szociális adatfelvételt, másrészről a szorosabb értelemben vett szociális gondozás feladatait öleli fel.
Az ország területe 12 kerületre oszlik:
Egri Norma
14. Pálos Károly: Az Egri Norma
I. Az Egri Norma alapításának előzményei és szükségszerüsége
A magyar szegényügyet, elejétôl kezdve rendszertelenség, továbbá a központi irányítás, az egység hiánya jellemezte.
A törvény rendelkezése, amely szerint ,,a helyi viszonyokhoz képest” köteles a község szegényeiről gondoskodni, azt jelent, hogy minden község (város) saját maga állapítja meg a segély mérvét és módját, a helyi viszonyok szabad mérlegelésével.
A szegénysegélyezés nagy feladatának jó része tehát a társadalomra hárult.
Kihágási törvényünk ugyan már régen bünteti a koldulást, de a törvény büntetô szankciója egyedül nem elégséges a szegénység problémájának megoldásához.
A koldulást a kihágási törvény eltiltja s 8 napi elzárással, visszaesés esetében pedig egyhavi elzárással bünteti azt, aki hatósági engedély nélkül koldul.
Általában véve a munkaképtelen aggok támogatása kétféle módon történt.
1. Teljes ellátás zárt intézetben (szeretetház, aggok menháza) zárt gondozás
2. Külsö szegények segélyezése nyílt gondozás
A hatósági segélyezés legtöbbször olyan kis mértékü, hogy a legszükségesebbek kielégítésére
sem elégséges.
A hatóságot, társadalmat és a felekezeteket is összefogó és a szegényügy céljainak
szolgálatába állító rendszer: az Egri Norma, amely éppen a végsö percekben érkezett a
magyar szegényügy megmentésére.
II. Az Egri Norma alapítása
Az Egri Norma: a szeretet normája.
A könyörületes szereteté, amely a testen kívül a lelket is figyelembe veszi.
Testi és lelki szegénygondozás egyaránt. Az egyén a fontos.
Megalapítója: P. Oslay Oswald, egri ferencrendi házfőnök volt. A szegénység problémájának e nagy kutatója lelkipásztorkodásának ideje alatt, 18 éven át tanulmányozta a szegenykérdést.
18 esztendő után sikerül is megalkotnia rendszerét, amely a bölcsesség, jósăg és szeretet hármas szövetsége.
A bölcsesség keresi a priuszt, az előzményeket, a jóság megvilágítja a jövö útjait; a szeretet pedig derüvel s örömmel vonja be a jelent.
A cél: a szegényeknek emberi sorsot biztosítani, kiemelni a körmyezetéből.
Az eszme megindítása 1927. augusztus 19-en történt, amikor is az egri érscktől terveire jóváhagyást nyert.
Még ugyanabban az évben megkezdte az eszme propagálását.
Az Egri Norma nem szegénysegélyezés, hanem tökéletes szegénygondozás.
A rendtagok neve: Szegénygondozó Nővérek
1927. december 5-én megalakult Egerben a ,,Szegénygondozó Bizottság”.
Felállították a szegénygondozó hivatalt.
Az Egri Norma már egy év alatt is bámulatos eredményekkel dicsekedhetett.
III. Az Egri Normás szegénygondozás szervezete
Az Egri Normás szegénygondozás szervei:
1. a Szegénygondozó Hivatal
2. a Szegényügyi Bizottság
3. a Szegénygondozó Nővér
A Szegénygondozó Hivatal városi hivatal és az adminisztráció ügyeket lătja el.
A nyilvántartási adatok bizalmasak.
Megteremti a kapcsolatot a szegény és a hivatal között.
Környezettanulmányozás.
A Szegényügyi Bizottság az egri normás szegénygondozásnak az a szerve, amely a hatóság,
társadalom és felekezetek összefogásának kifejezésére alakult.
Rendszerint negyedévenként ülésezik.
A Szegénygondozó Növérek munkája nyomán a szegény csodálatos átalakuláson megy
keresztül.
Munkájukhoz szükséges a világi Szegénygondozó Hölgyek bevonása. Feladatuk a szakszerü környezettanulmányozás (küIsô szegények gondozása) és a szeretetházi zárt szegénygondozás.
Az Adomänygyüjtö Hölgyek koldulnak a koldus helyett.
A várost kerületekre osztják fel.
A szegénysegélyezés kialakult rendszerei
A szegénysegélyezésnek három módját ismerjük:
1. a pénzbeli
2. a természetbeni
3. a vegyes segélyezés
Pénzbeli: A segélyezés célja egy lehet: a szegény teljes ellátása.
A szeretetházi ellátás csak azokra terjedhet ki, akik állandó gondozásra, ápolásra szorulnak.
A külsô szegénygondozás költségei jóval kisebbek, mint a zárt szegénygondozásé.
Természetbeni: A tiszta természetbeni segélyezés megnyilvánulhat a népkonyhai ellátásban,
vagy természetbeni adományok nyújtásában is.
Vegyes rendszer: természetbeni és pénzbeli ellátáshoz jut a szegény.
Az egészséges szegények segélyezesének leghelyesebb módja
A szegény megkapja mindazt, amire létfenntartásához szuksége van.
IV. Szegénygondozás az Egri Norma szerint
Tengelyében a szegény egyénisége áll, az egész ember, a testi és lelki állapotát illetôen. Egyéni, mert minden embert külön kezel, teljes ellátásról gondoskodik.
Az egyén szükségleteit teljesen betölti, arányosít és a szegény érdekeinek tiszteletben tartásával a legnagyobb takarékossággal jár el.
A szegénynek szánt segély a szegény elsôrendü szükségleteinek fedezésére jut, a szegény létfenntartását biztosítja s a mellett a szegény megmarad környezetében.
A segély megállapítăsa
Erre a feladatra csak kisebb bizottság alkalmas,
A kisbizottság, nevezzük ,,segélyezési albizottság”-nak, sokkalta mozgékonyabb és
célravezetôbb eszköze a segély megállapításnak, mint a Szegényügyi Bizottság, vagy egy
személy.
A gyorsaság a segélyezésnek elengedhetetlen feltétele.
Az albizottságnak legfeljebb 5- 10 tagja lehet, akiket a szegényügyi bizottság küld ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése