Mozaikok a szociális gondoskodás hazai történetéböl
Erökifejtésre csak az az egyén alkalnmas, akinek elsörendü szükségletei nem hiányoznak.
Az egyén a nincstelenségbôl kikerüljön, és a legégetöbb hiányok kielégítésén túl abba a helyzetbe jusson, hogy mint önálló egzisztencia a nemzeti vagyon, a nemzeti erő szaporításának alkotó tényezöjévé váljék.
A nemzet szempontjából a közösség szervezeti munkája, a közösség erejének megnövelése volt az elérendö cél.
A közösség az egyéneken épül fel, az egyének gazdasági helyzete, társadalmi szemlélete, nemzeti eszméje határozza meg az összesség fejlödési irányát. Amíg az egyén létfenntartásához szükséges elemek hiányával küzd, addig nem lehet tôle építô munkát várni.
A nemzeti érdekek szolgálatát ellátó szociálpolitikai koncepció hiányzott.
Ma már a szociális munka nem maradhat közjótékonyság szeretetköpönyege alatt.
Ugyanaz az egyén alanya a közigazgatásnak, az egyháznak és a társadalomnak is.
A szociális problémák csak módszeres munka keretében oldhatók meg.
A szociális munka felöleli az egész magyar életet, tehát a megoldások megkívánják, hogy a hozzákapcsolódó társadalmi rétegek és azok gazdasági helyzetét figyelembe vegyék.
A szociális munka mozgásban tartása az a céltudatos államhatalmi törekvés, amely a szociális helyzet megjavítására irányul.
Módszeres szociális munka tehát a problémák keletkezésénél kezdödik. A keletkezés során vissza kell menni a problémák kiindulási pontjához, végig kell kísérni a problémákat útjukon, és meg kell látni az összes következtményeket és hatásokat, melyek a problémák nyomán keletkeznek.
A megelőzési módokat fel kell ismerni, az azokhoz szukséges eszközök megválogatása a szociális munka egyik leglényegesebb feladata.
A megoldáshoz nem lehet hozzákezdeni, amíg az adatgyüjtés munkája nincs befejezve.
Az adatgyüjtés a népesedés és népmozgalom kérdéseim kívül akkor teljes, ha az élet korszerű tagozódásában felöleli az anya-és csecsemövédelem, gyermek, ifjú, felnöttek helyzetét.
Az adatgyüjtés teljes képét csak akkor lehet megszerezni, ha a gazdasági erö szerinti társadalmi rétegzôdésben végbemenô változások és magatartásuk vizsgálatára is kiterjed.
A szociális problémák felismerése, keletkezésük vizsgálata és az adatgyüjtés után veheti kezdetét a problémák leküzdésére irányuló munka, melyhez eszközök szükségesek. Mindenekelött életre kell hívni azt a szervezetet, amely a szétágazó szociális munka elvégzérsére alkalmas.
A közigazgatás megfelelö organizációjáról kell gondoskodni.
A községekben végrehajtandó szociális munkának megfelelö szervezettel kell rendelkeznie.
A szociális munka közigazgatási felad jelentkezik a végrehajtásban, javaslatkészítésben és a többi szervekkel való együttmüködés biztosításában.
A községek élete az egyén helyzetét tükrözi vissza.
A községekben jeletnkezö problémák megoldása csoportok szerint végzendő.
Külön csoportban kell tárgyalni a munkásokkal kapcsolatos problémákat.
A materiális (valóságos) helyzet megszilárdítása mellett külön feladat az egészségvédelem kérdése. Az egészségvédelem és a szociális problémák keletkezése egymással szoros kapcsolatban áll.
A szociális közigazgatási feladatkör a végrehajtáson túl felöleli a javaslatkészítés feladatát.
A javaslatkészítésen túlmenően meg kell szervezni az együttmüködést a szervezetek között.
A szociális munka megszervezésénél a közigazgatás feladata az egyház szociális munkájának bekapcsolása mellett a társadalom szociális munkájának megszervezése is. A társadalom a szociális munka egy részét társadalmi egyesületek alapján végzi.
Az organizáció mellett a szociális problémák megoldásának eszközei a közigazgatási jogszabályok.
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepelnek a morális eszközök. Ezek a felebaráti szeretet, társadalmi szolidaritás, nemzeti öntudat, faluközösségi öntudat, osztályöntudat megismerése.
Ahol az erkölcsi világnézet magas fokon áll, ott a feladatok legnagyobb részét megoldják különösebb külsô beavatkozás nélkül.
A szociális problémák megoldásához ismeretekre van szükség.
Szükség van a készségekre, amely a morális felfogásból táplálkozik, a készséget azonban ki kell egészíteni az ismeretek alkalmazásával, hogy az gyakorlatilag értékké alakulhasson.
Tehát szükség van az általános szociális kultárára, kell ismerni a társadalom szerkezetét, ezeken túlmenőleg nélkülözhetetlenek a szociális munkánál az általános gazdasági ismeretek, a szakismeretek, és végül ismerni kell a helyzetet és az egyént, az embert, akinek helyzetén a szociális munka segíteni akar.
A szociális munka legjelentösebb tényezôje a gazdasági eszközökben rejlik.
A szociális munkának egyik igen jelentös tényezôje a helyes tájékoztatás megszervezése, a munkák terüti mutatkozó különbségek kiegyenlítése, mert ez az egészséges és igazságos munkabér kialakításának erős támpontja.
A gazdasági eszközök között szerepel a telepítés kérdése. Az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi élet biztosítása érdekében szükséges annak a megállapítása, hogy vajon az egy földterületen élő lakosság a létfenntartáshoz szükségeseket azon a terüheten biztosítani tudja-e
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepel a közlekedés kérdése is. Ahol nincs út, ott a termelők nem szállíthatnak az év bizonyos szakában.
A hajtóeröt, mozgatóerőt a közigazgatásnak kell adnia. A közigazgatás ebben a feladatkörben csak akkor teljesítheti hivatását, ha az egész területet uralja.
A szociális munkát irányító közigazgatásnak látnia kell, hogy mit lehet ezek közül a feladatok közül szervezéssel és mit lehet gazdasági eszközök igénybevételével megoldani. Feltétlenül pontosan uralnia kell a szociális munka területét a munkamegosztás szemponjából is, hogy az egyházra és a társadalomra váró munkarészt kioszthassa, elvégeztethesse.
Magasházy Béla
Legkisebb munkabérek megállapítása és a munkaviszony szabályozását elôíró törvény elökészítő apparátusának a tagja
Reitzer Bela (1911 - 1942) szociológus
Egyetemi évei alatt részt vett a Buday György vezette tanyai agrár --- settlement mozgalomban
1936 a Kereskedelmi és Iparkamara gyáripari és szociálpolitikai osztályára került
Fontosabb írásai: Ezer munkás a szabadidejéröl, A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja elött
Matolcsy Mátyás (1905 — 1953)
Tudományos munkássága során föként a magyar mezögazdaság kérdéseivel foglakozott
Átfogó földreform programot dolgozott ki (1935)
Fontosabb írásai: A mezögazdasági munkanélküliség Magyarországon 1933, Agrárpolitikai feladatok 1938 .
Hilscher Rezsö (1890— 1957) szociálpolitikus
Elôször az újpesti városházán közigazgatási gyakornok, később jegyzô, majd helyettes közigazgatási tanácsos
l9l7-ben saját költségén ,,Szegényügy” címmel havi folyóiratot indít
1912-ben alakult Fôiskolai Szociális Telephez (settlement) hívják a néphivatal megszervezésére
hamarosan a Telep, a késôbbi Országos Szociálpolitikai Intézet adjunktusa lesz
Fontosabb munkái: Bevezetés a szociálpolitikába, A töke és a munka bérkéje
Erkhardt Tibor (1888 — 1972)
1956 elnöke az ,,Elsôsegély Magyarország” mozgalom szervező testületének
Fontosabb munkái: Javaslat a földbirtokmegoszlás rendezésére
Kerék Mihály (1902)
1932-1933-ban szociológiai vizsgálatot végzett gazdasági cselédek és mezögazdasági napszámosok körében.
írásainak homlokterébe egyre inkább a földreform ügye került.
Belsö munkatársa volt a Magyar Szemlének 1930 — 1944 között 9 könyvejelent meg
Legfontosabbak: Földbirtokpolitika 1934, Magyar földkérdés 1939, Magyar föld 1941
A 30-as évek végén, 40-es évek elején az ONCSA munkatársa lett mint szociális felügyelö
Esztergár Lajos (1894 — 1979) szociálpolitikus
Mint rendör került először kapcsolatba szociális problémákkal
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szociális igazgatást tanított
Fontosabb munkái: A szociális kultára alakulása 1934., A szociális képzés története 1934., A szociális munka vázlata 1939.
Szaniszló József (1913)
A közjóléti szövetkezet alapjainak lerakása
Fontosabb müvei: A nemzetgazdaság központi szintü igazgatása 1986.,
Dr. Kiss István
A 20-as évek végén elsősorban Csongrád megye szociális problémái foglalkoztatták
A magyar tanyakérdésrôl publikált cikket, tanulmányokat
Faluszociológia és demográfiai kérdések
Fontosabb publikációi: Adalék a magyar tanyakérdéshez 1929., A kozigazgatás és az urbanizáció
Schuler Dezsö dr. (1881 — 1955) szociálpolitikus
Gyermekvédelmi és közjótékonysági ügyekkel foglalkozott
Legismertebb munkája: A hatósági nyílt szegénygondozás Budapesten 1933.,
Dr. Somogyi Ferenc
Fontosabb munkái: Családjog és ősiség (1938), Falukutatás (1938)
Magyary Zoltán (1888 — 1945)
Korának talán legismertebb közigazgatás tudományi szakembere volt
Legfontosabb munkái: A magyar állam költésvetési joga 1923., A közigazgatási vezérkar 1942., A magyar közigazgatás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése